Megújuló energiaforrások

+ A megújuló energia támogatási formái

A magas kezdeti tőkebefektetéssel járó megújulóenergia-beruházások egyik lehetséges támogatási formája a beruházási támogatás. Leggyakoribb formája a vissza nem térítendő beruházási támogatás, amely során az állam a megújulóenergia-projektek beruházási összegének bizonyos százalékát visszafizeti a beruházó számára. A rendelkezésre álló fejlesztési források véges kerete esetén a beruházók pályázati eljárással juthatnak a támogatáshoz.

A 2014 és 2020 közötti időszakban jelentős európai uniós fejlesztési forrás áll Magyarország rendelkezésére, amelyeket az Unió által meghatározott 11 fejlesztési célnak megfelelően kialakított pályázati programok keretében kell odaítélni. Az Európai Strukturális és Beruházási Alapokból megújulóenergia-beruházásokkal kapcsolatos pályázatok – a mindenkori aktuális kiírások függvényében – több ágazati és területi operatív programban is elérhetőek lehetnek:

• A Vidékfejlesztési Operatív Program (VP) és a Terület és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében önkormányzatok pályázhatnak, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) kifejezetten a vállalkozói szféra számára szól.
• A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programban (KEHOP) főleg közintézmények, egyházak, civil szervezetek, távhőszolgáltatók számára áll rendelkezésre forrás energiahatékonysági beruházásokra, amelyek a konkrét kiírásoknak megfelelően megújulóenergia-beruházásokkal is kombinálhatók.
• A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programban (VEKOP) érhetők el források Magyarország egyetlen „fejlettebb” régiójának, a Közép-magyarországi régiónak a további fejlesztéséhez.
• A 2014-2020-as programozási időszakban rendelkezésre álló, egyéb közvetlen közösségi források általában innovációs, kutatás-fejlesztési projektekre fordíthatóak, melyek közül energetikával, illetve környezetvédelemmel a Horizon2020 program foglalkozik.

Jogszabályban rögzített módon az EU emissziókereskedelmi rendszerének (ETS) keretében keletkező állami bevételek 25%-a a Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszer (ZFR) fedezetéül szolgál. Társasházak, lakószövetkezetek számára a ZFR Otthon Melege Program kínál pályázati lehetőséget épületenergetikai korszerűsítéseket célzó beruházások támogatására. A felújítások során C épületenergetikai kategóriából induló épületek esetében kötelező, egyéb esetekben választható elem a megújuló energiát hasznosító rendszerek kiépítése.

A megújuló energiaforrásokból villamos energiát előállító termelőberendezések üzemeltetői a magasabb fajlagos költségeik ellensúlyozására – a jogszabályi kereteknek megfelelve – működési támogatásban részesülhetnek. Magyarországon megújuló energiaforrásokkal előállított hőenergiára működési támogatás nem érhető el.

2017 január 1-jével életbe lépett a megújuló energiaforrásból előállított villamos energia támogatására szolgáló METÁR rendszer. A prémium típusú rendszerben a termelő maga értékesíti a villamos energiát, a támogatást pedig a piaci referenciaár felett kapja. A prémium típusú rendszerben a termelőknek viselniük kell a menetrendtől való eltérés költségeit.

A METÁR rendszerben az új beruházásra támogatást jelenleg csak pályázati eljárás keretében kiosztott zöld prémium típusú jogosultság formájában lehet igényelni. A pályázatok kiírásáról az energiapolitikáért felelős miniszter dönt. A pályázatok kiírója és lebonyolítója a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH).

A barna prémium célja a biomasszát vagy biogázt felhasználó erőművek működőképességének fenntartása, a jogosultság pályázat nélkül, 5 évre igényelhető a MEKH-től.

A legkisebb méretű termelőberendezések az ún. háztartási méretű kiserőművek (HMKE), amelyek – jogszabály szerint – olyan, a kisfeszültségű hálózatra csatlakozó kiserőművek, melyek csatlakozási teljesítménye egy csatlakozási ponton nem haladja meg az 50 kVA-t. A háztartási méretű megújulóenergia-termelő berendezések telepítésével lehetőség nyílik arra, hogy a felhasználók (pl. magánemberek, intézmények vagy vállalkozások) csökkentsék a közcélú hálózatról vételezett villamos energia mennyiségét. HMKE-k esetében az elszámolás a közcélú hálózatból vételezett és a hálózatba betáplált energiamennyiségek szaldója alapján történik. A szaldó-elszámoláshoz szükség van egy speciális mérőberendezés (ad-vesz mérő) felszerelésére, amelyből időszakonként kiolvasható a vételezett és betáplált villamos energia mennyisége. Az elszámolási időszak végén a vételezett energiamennyiségből levonásra kerül a betáplált energiamennyiség.

A felhasználónak a HMKE üzembe helyezésére vonatkozó szándékáról a kiserőmű alapvető műszaki adatait tartalmazó írásbeli vagy elektronikus igénybejelentésben tájékoztatnia kell a vele jogviszonyban álló elosztótársaságot.

További információk a Támogatás, Működési támogatás rovatban.

+ Miért van szükség a megújuló energiaforrások támogatására?

A megújuló energiaforrásokon alapuló energiatermelési technológiák jellemzően magas beruházási és alacsony üzemeltetési költséggel rendelkeznek. Versenyképességüket rontja, hogy gyakran újszerű, magasabb piaci kockázatokkal rendelkező technológiákról van szó, illetve hogy esetenként a hagyományos energiaforrások is támogatásban részesülnek.

A megújuló energiaforrásokon alapuló technológiák terjedéséhez ezért – amíg nem válnak versenyképessé a hagyományos technológiákkal, illetve addig, amíg a piac nem tükrözi a felhasznált energiaforrások teljes környezeti és társadalmi költségeit és hasznát – valamilyen támogatási rendszert célszerű működtetni. A nemzetközi gyakorlatban leginkább elterjedt támogatási forma

• a beruházási támogatás,
• állami kamattámogatás,
• adómentesség,
• adókedvezmény és adó-visszatérítés,
• zöldáram, illetve zöld hő átvétele magasabb átvételi áron,
• forgalmazható zöldbizonyítvány-rendszer,
• K+F támogatások,
• képzési és ismeretterjesztési programok támogatása, valamint
• tágabb értelemben az intézményi és jogi háttér megteremtése.

A leginkább egységes támogatási rendszert az Európai Unión belül a megújuló alapú villamosenergia-termelés támogatása képezi.

Az Európai Unióban leginkább az alábbi eszközöket alkalmazzák a megújuló energiaforrások felhasználási részarányának növelése érdekében:

• Villamosenergia-termelés támogatása
• Átvételi ár támogatás
• Zöld prémium rendszer
• Zöldbizonyítvány-rendszer
• Beruházási támogatás
• Hőenergia-termelés (hűtés-fűtés) támogatása
• Beruházási támogatás
• Tarifák / bónusz modell
• Adókedvezmény
• Közlekedés támogatása
• Adókedvezmény, adómentesség
• Beruházási támogatás

A megújulóenergia-technológiák piaci érettség felé való közeledésével egyre hangsúlyosabbá válik annak igénye, hogy az állami támogatások ne okozzák a belső piaci verseny torzulását. A Bizottság 2014/C 200/01 Iránymutatása a 2014 és 2020 közötti időszakban nyújtott környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról ennek megfelelően előírja: mindamellett, hogy a támogatási rendszereknek szükségesnek, ösztönzőnek és arányosnak kell lenniük, a megújuló energiaforrásokból származó villamos energiát a piaci integráció érdekében közvetlenül a piacon kell értékesíteni. A támogatás a piaci áron felül fizetett felárként nyújtható. Az Iránymutatás a villamos energiától eltérő energia termeléséhez (pl. hőtermelés) nyújtott támogatásokra is vonatkozik.

A megújuló energiatermelés hazai támogatási lehetőségeiről további információ itt érhető el:

További információk a Támogatás, Működési támogatás rovatban