IRENA-jelentés: a megújuló részarány meghaladja a 25%-ot

Publikálva: 2017-08-04 · Kategória: Hírek

A Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség (IRENA) legfrissebb jelentése szerint mára a megújuló energiaforrások szolgáltatják a globális áramigény több mint negyedét. Bár az USA tartózkodik, a G20-ak továbbra is ösztönzik a zöldenergia-befektetéseket, és kitartanak a nemzetközi éghajlatvédelmi célok mellett.

A Párizsi Egyezményben vállaltak szerint az Európai Uniónak 2020-ra energiafogyasztásának 20%-át megújuló energiaforrásokból kell fedeznie. Ehhez azonban – a Climate Analytics tanulmánya szerint – 15 éven belül az összes elektromos áramot termelő szénerőművet be kell zárni. (Európában a szénfelhasználás még mindig az áramellátás negyedét adja és az üvegházhatású gázok kibocsátásának ötödét teszi ki.) A szél, a nap, a geotermia, a biomassza, a biogáz és a víz mozgási energiája hozzájárulnak az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez, valamint mérséklik a fosszilis energiahordozóktól való függést. A legnagyobb éves növekedést a szél és a napenergia hozta. A zöldenergia-fejlesztés nagy kezdeti tőkét igényel, jó hír viszont, hogy a szél- és napenergia fajlagos költsége egyre csökken, így a befektetések is kevesebb összeget követelnek, mint korábban.

2016-ban a globális fejlesztések csaknem felét a Kínában telepített napelemek tették ki, így elmondható, hogy Ázsia – Európát maga mögött hagyva – élen jár a napenergia kapacitások növelésében. A zöldenergia további növelésére Európa-szerte is ambiciózus terveket láthatunk. Franciaországban például a szénerőművek bezárása mellett a napenergia kapacitásának duplázása a cél. Svédországban az elmúlt években megnövekedett a vízenergia használata, 2045-re pedig szénsemleges gazdaság megvalósítását tervezik.

Magyarországon a megújuló energia felhasználás részaránya a 2005-ben 4,5% volt, ami 2015-re elérte a 14,5%-ot. Ez az arány az elkövetkező években tovább növekedhet a közel 2500 kötelező átvételi támogatási kérelem benyújtása miatt. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal becslése szerint ha minden támogatási kérelemhez tervezett erőmű megvalósul, akkor a hazai napelemes kapacitás – a háztartási méretű kiserőműveket nem számítva – mintegy 2100 MW-ra nőne 2018 végéig, ami összességében meghaladja a Paksi atomerőmű teljesítményét. Fontos megemlíteni, hogy a hőenergia közvetlen felhasználása hazánkban világszinten is kiemelkedő a Kárpát-medence átlagon felüli geometrikus adottságainak köszönhetően.

Az aktuális jelentés részletei ide kattintva érhetők el, a teljes statisztikai adattár itt található.