Az energetikai audit, a veszteségfeltáró szakértés és energetikai tanúsítás különbségei

Publikálva: 2016-03-02 · Kategória: Energetikai audit, Energetikai tanúsítvány

Veszteségfeltáró vizsgálatok nem csak energetikai audit keretében végezhetők. Energetikai auditnak nem minősülő energetikai vizsgálatot jogszabályok is előírnak (például a hőtermelő berendezések és légkondicionáló rendszerek energetikai felülvizsgálatáról szóló 264/2008. (XI. 6.) Korm. rendelet). A hatályos tervezési előírások is gyakran szükségessé teszik az új vagy felújított létesítmények szakszerű energetikai értékelését, sok esetben pedig pályázati felhívások követelnek meg hiteles szakértői tevékenységgel megalapozott energetikai vizsgálatokat. A különböző szakmai területeken mérnöki kamarák (Magyar Mérnöki Kamara, Magyar Építészmérnöki Kamara) által minősített szakértők alkalmasak veszteségfeltáró szakértői tevékenység magas szintű elvégzésére.

Az energetikai tanúsítvány alapvető célja, hogy az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006 TNM rendeletben előírt részletes számítási módszertan alapján értékelje az épület fajlagos összesített energetikai követelményértékét. Az értékelés eredményéről a tanúsító az épület energetikai szempontú minősítésére hiteles tanúsítványt állít ki. A tanúsítás teljes körűen dokumentált és az Országos Építésügyi Nyilvántartás számára részletesen jelentett. Az előírt módszertan szabványos épülethasználatot tételez fel, azonban sok esetben alkalmaz nem egyedileg és nem részletesen felmért, becsült jellemző paramétereket, amelyek a gyakorlatban esetenként akár jelentősen is eltérhetnek a valós állapottól (például a berendezés hibás méretezése vagy életkora miatt). Ezeknek sajnos gyakran következménye, hogy a tanúsítás szerinti energiafogyasztás és a valós energiafogyasztás között jelentősebb különbség jelentkezik. Az energetikai audit során viszont olyan modellt szükséges felállítani, amely a valós fogyasztással összhangban van, így tényszerű felmérésen és értékelésen alapuló részletes veszteségfeltárásra épül. A tanúsítás javaslatainak célja egy olyan intézkedési lehetőség kialakítása, amelyek megvalósításával az épület energiahatékonyságára vonatkozó minimumkövetelmények tanúsítás szempontjából teljesíthetők lesznek (és nagy valószínűséggel megtérülnek).

További különbség, hogy az energetikai tanúsítói tevékenység csak bejelentéshez kötött szakmagyakorlási tevékenység, nem szükséges hozzá a névjegyzéket vezető szervezet engedélye. A tevékenység folytatásához elvárt szakmai gyakorlati idő egy év, felsőfokú végzettséghez kötött, de itt alacsonyabb szint (pld. BSc) is elfogadható.

Energetikai tanúsítvány beszerzése a jogszabályban előírt esetekben mindenki számára kötelező. Ezek ellenőrzését a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara végzi, amely során a tanúsítások 2%-a véletlenszerű kiválasztással kerül ellenőrzésre. Az energetikai tanúsítások hatósági ellenőrzésének megrendelésére nincs lehetőség.