A megújuló energia támogatási formái

A magas kezdeti tőkebefektetéssel járó megújulóenergia-beruházások egyik lehetséges támogatási formája a beruházási támogatás. Leggyakoribb formája a vissza nem térítendő beruházási támogatás, amely során az állam a megújulóenergia-projektek beruházási összegének bizonyos százalékát visszafizeti a beruházó számára. A rendelkezésre álló fejlesztési források véges kerete esetén a beruházók pályázati eljárással juthatnak a támogatáshoz.

A 2014 és 2020 közötti időszakban jelentős európai uniós fejlesztési forrás áll Magyarország rendelkezésére, amelyeket az Unió által meghatározott 11 fejlesztési célnak megfelelően kialakított pályázati programok keretében kell odaítélni. Az Európai Strukturális és Beruházási Alapokból megújulóenergia-beruházásokkal kapcsolatos pályázatok – a mindenkori aktuális kiírások függvényében – több ágazati és területi operatív programban is elérhetőek lehetnek:

  • A Vidékfejlesztési Operatív Program (VP) és a Terület és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében önkormányzatok pályázhatnak, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) kifejezetten a vállalkozói szféra számára szól.
  • A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programban (KEHOP) főleg közintézmények, egyházak, civil szervezetek, távhőszolgáltatók számára áll rendelkezésre forrás energiahatékonysági beruházásokra, amelyek a konkrét kiírásoknak megfelelően megújulóenergia-beruházásokkal is kombinálhatók.
  • A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programban (VEKOP) érhetők el források Magyarország egyetlen „fejlettebb” régiójának, a Közép-magyarországi régiónak a további fejlesztéséhez.
  • A 2014-2020-as programozási időszakban rendelkezésre álló, egyéb közvetlen közösségi források általában innovációs, kutatás-fejlesztési projektekre fordíthatóak, melyek közül energetikával, illetve környezetvédelemmel a Horizon2020 program foglalkozik.

Jogszabályban rögzített módon az EU emissziókereskedelmi rendszerének (ETS) keretében keletkező állami bevételek 25%-a a Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszer (ZFR) fedezetéül szolgál. Társasházak, lakószövetkezetek számára a ZFR Otthon Melege Program kínál pályázati lehetőséget épületenergetikai korszerűsítéseket célzó beruházások támogatására. A felújítások során C épületenergetikai kategóriából induló épületek esetében kötelező, egyéb esetekben választható eleme a megújuló energiát hasznosító rendszerek kiépítése.

A megújuló energiaforrásokból villamos energiát előállító termelőberendezések üzemeltetői a magasabb fajlagos költségeik ellensúlyozására – a jogszabályi kereteknek megfelelve – működési támogatásban részesülhetnek. Magyarországon megújuló energiaforrásokkal előállított hőenergiára működési támogatás nem érhető el.

A nagyobb megújuló energiaforrást felhasználó erőművek a kötelező átvételi rendszer (KÁT rendszer) keretében értékesíthetik a megtermelt villamos energiát, jogszabályban meghatározott módon és áron. A kötelező átvételi rendszer a megújuló energiaforrásból és hulladékból történő villamosenergia-termelés ösztönzésének egyik hazai eszköze, amelyben a villamos energia a piaci árnál magasabb, jogszabályban meghatározott átvételi áron értékesíthető.

A támogatott átvételi ár különbözik

  • a megújuló energiaforrásból, illetve
  • hulladékból termelt villamos energia esetében, továbbá
  • az átvételi árak differenciáltak a méret (névleges villamos teljesítőképesség),
  • a jogosultság megszerzésének időpontja (2008. január 1-je előtt vagy után),
  • a zónaidő (csúcs-, völgy- és mélyvölgy-időszak), valamint
  • részben a technológia (napenergia, szélenergia) alapján is.

A KÁT rendszer keretében átvehető villamos energia mennyiségének és az átvétel időtartamának meghatározása biztosítja, hogy a termelő legfeljebb a befektetés megtérüléséig kaphasson támogatást. Amennyiben bármely más támogatásban részesül az erőmű, az átvételi idő ezzel arányosan kerül csökkentésre.

A legkisebb méretű termelőberendezések az ún. háztartási méretű kiserőművek (HMKE), amelyek – jogszabály szerint – olyan, a kisfeszültségű hálózatra csatlakozó kiserőművek, melyek csatlakozási teljesítménye egy csatlakozási ponton nem haladja meg az 50 kVA-t. A háztartási méretű megújulóenergia-termelő berendezések telepítésével lehetőség nyílik arra, hogy a felhasználók (pl. magánemberek, intézmények vagy vállalkozások) csökkentsék a közcélú hálózatról vételezett villamos energia mennyiségét. HMKE-k esetében az elszámolás a közcélú hálózatból vételezett és a hálózatba betáplált energiamennyiségek szaldója alapján történik. A szaldó-elszámoláshoz szükség van egy speciális mérőberendezés (ad-vesz mérő) felszerelésére, amelyből időszakonként kiolvasható a vételezett és betáplált villamos energia mennyisége. Az elszámolási időszak végén a vételezett energiamennyiségből levonásra kerül a betáplált energiamennyiség.

A felhasználónak a HMKE üzembe helyezésére vonatkozó szándékáról a kiserőmű alapvető műszaki adatait tartalmazó írásbeli vagy elektronikus igénybejelentésben tájékoztatnia kell a vele jogviszonyban álló elosztótársaságot.

További információk itt érhetők el.